2022. szeptember 15., csütörtök

110 éves az állami elemi oktatás Ócsán - I. rész

1912 szeptemberében nyílt meg az első iskolai tanév az ócsai állami elemi iskolában. De hogyan jutott idáig a település, mi hozta el azt a változást, aminek vége egy új iskola alapítása volt? Ehhez vissza kell utaznunk az időben egészen a századfordulóig, jöjjenek velem!

Ócsa mind lakosságszámban, mind beépített területben nagyban eltér a jelenlegi várostól. Azonban a már a századfordulón meglévő vasút, gyógyszertár, járásbíróság mind-mind egy polgárosuló település benyomását keltették. Az elemi oktatást két felekezeti – református és római katolikus – iskola biztosította, polgári iskola legközelebb Monoron és Soroksáron volt ekkor.

A monori magyar királyi állami polgári fiú- és leányiskola egy korabeli képeslapon (forrás: bedo.hu)

A XIX. század közepéig csak egyházi iskolák léteztek a Magyar Királyságban. Az Eötvös-féle 1868-as népoktatási törvény azonban megnyitotta az utat az állami és a városi vagy községi fenntartású iskolák előtt.

A különféle levéltári kutatások során több olyan iratot is találtam, melyek alapján az iskolás gyermekek igen nagy számban „lógtak” az iskolából. Nem ócsai probléma volt ez, hanem országos. A „lógás” oka legtöbbször kimerült a szülőknek való besegítésben a ház körüli munkákban vagy a földeken, a fiatalabb testvérekre való vigyázásban.

1882-ben az ócsai római katolikus elemi iskola vezetősége felajánlotta Ócsa községnek államosításra az iskolát, melyről a képviselőtestületi döntést[1] Konkoly József szolgabíró 1882. november 20-án felterjesztette az alispánnak.[2] Sajnos a konkrét iratok elvesztek a történelem viharaiban, így csak vélelmezhetjük, hogy pénzügyi okok állhattak a felajánlás miatt. A helyi katolikus leányegyházközség ekkor már több évtizede küzdött az elszakadásért Alsónémeditől, sikertelenül.

A századfordulóig Ócsán a reformátusok és a római katolikusok elemi iskoláiban tanulhattak a gyerekek, ekkor még hat évig. A reformátusoknál mintegy 300 diákot tanított négy, míg a katolikusoknál 200-at három tanító.

1905 júniusában Nagy Pál okleveles tanító egy „magánelemi népoktatási tanintézet nyitását” kérvényezte a minisztertől. A tanító az előző tanévben a Taksonyhoz tartozó Kis-Dunavarsány telepen működtetett magán elemi iskolát. Bár a tanítónak konkrét tervei voltak a tanterem kialakítására és az eszközök beszerzésére is, a minisztérium elutasította a kérvényét.[3]

A helyi baptista gyülekezet is próbálkozott, azonban csak nagyon rövid ideig, kevesebb mint egy évig állt fenn az iskola az 1907/08-as tanévben, majd diákjait szétosztották a másik két felekezeti iskola között[4], igaz, hosszas huzavona után. Első körben mindkét felekezeti iskola csak az azonos vallású gyermekeket vette át, a baptistákat  és az nem.

Tanfelügyelő-helyettesi jelentés 1907-ből, hogy öt katolikus diákot átvett a római katolikus elemi iskola a baptistáktól (forrás: VPKL)


folytatjuk



[1] 1308/1882 számú határozat

[2] MNL PML IV. 408 b alispáni iratok 28541/882 számú irat

[3] MNL PML IV. 415. b III. iskolai ügyek 14. doboz 2806/1905 iktatószám

[4] VPKL Schola Ócsa 1262/1907

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése