1908 januárjában A. Kánai
Pál és B. Kánai József baptista vallású földműves ócsai lakosok levelet írtak a
helyi elöljáróságnak, melyben előadták a szülők kálváriáját. Elmondásuk szerint
a baptista elemi iskola „valóságos ostromnak volt kitéve” rövid
fennállása alatt. Mivel gyermekeiknek iskolába kell járniuk, de egyik egyházi
elemi iskola sem fogadja be őket, így kérték az elöljáróságot, hogy
létesítsenek községi iskolát. A település erre anyagi okok miatt nem volt
hajlandó. Erre a panaszosok a vármegyei közigazgatási bizottsághoz fordultak[1]. A levéltári iratok közt
több olyan 1909-es bírságfizetési lapot is találhatunk, melyekben baptista szülőket
bírságolnak meg gyermekenként 1 koronára, mert a nebulókat nem iratták be
iskolába.
A miniszter határozatban
írta elő Ócsának, hogy létesítsen községi iskolát, hiszen a két elemi iskola
túlterhelt, sokkal több diák jut egy-egy tanítóra és tanteremre, mint amennyit
a törvény előír. Erre válaszul 1910-ban írt Bukodi Pál bíró egy levelet,
melyben kérte a minisztert, hogy inkább állami iskolát állítsanak fel, ugyanis
a község nem tudja biztosítani az anyagi fedezetet.[2] Mivel az 1910-es
tanfelügyelői jelentés szerint 567 iskoláskorú gyermek volt Ócsán, új iskola
nyitása nem volt kérdés. A település úgy próbált könnyíteni a helyzetén, hogy
nem a belterületen, hanem Alsópakonyban létesített volna iskolát. Mivel
előrelépés nem történt, a főispán 1911. március 23-án kelt levelében sürgette a
járási főszolgabírót a pusztai iskola építésére.[3] A miniszter végül 1912-ben
hozott 47703/1912-es rendeletével engedélyt adott egy kéttantermes állami elemi
iskola létesítésére Ócsán[4].
Az
új iskolába természetesen új tanítókra is volt szükség. Az 1912/13-as tanévre
Tőtösről került a frissen alapított ócsai állami elemi iskolához Karay Ambrus[5] mint igazgató[6], Vitárius Margit
tanítónővel együtt[7].
Az alsódabasi járásban a következő évben két új állami elemi iskolát is
alapítottak: a Bugyihoz tartozó Alsódélegyházán egy, míg Lajosmizsén tizenkét
tanerővel[8].
 |
| Karay Ambrus áthelyezése Ócsára (forrás: Az Ujság 1912. augusztus 1-jei szám 16. oldal) |
Az iskola
vezetését egy gondnokság látta el, melynek tagjai voltak az első tanévben:
Vitárius Gyula[9]
mint elnök, dr. Pártos Mihály[10], Galovits Artúr[11], idősebb Viola János[12] és Karay Ambrus[13] mint tagok[14]. Az iskola az 1920-as
években költözött egy modern, új épületbe, melyben aztán hosszú évtizedekig
tanultak a diákok.
 |
| Az állami elemi iskola fényképe egy 1930 körül kiadott képeslapon (saját gyűjtemény) |
[1] MNL PML IV. 415. b III. iskolai
ügyek 79. doboz 2461/1912 iktatószámú iratcsomó 632/1909 számú irat
[2] MNL PML IV. 415. b III. iskolai
ügyek 79. doboz 2461/1912 iktatószámú iratcsomó 3995/1910 számú irat
[3] MNL PML IV. 415. b III. iskolai
ügyek 79. doboz 2461/1912 iktatószámú iratcsomó 692/1911 számú irat
[4] MNL PML IV. 415. b III. iskolai
ügyek 79. doboz 2461/1912 iktatószámú iratcsomó 248/1912 számú irat
[5] A M. Kir. Kormány 1912. évi
működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv
(1914) 164. oldal
[6] Budapesti Közlöny 1912.08.02-ai
szám 5. oldal
[7] Hivatalos Közlöny 1912.08.01-jei
szám 480. oldal
[8] A M. Kir. Kormány 1913. évi
működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv
(1915) 152. oldal
[9] Dr. Vitárius Gyula (1875-1931)
római katolikus vallású közoktatásügyi miniszteri tanácsos, ócsai földbirtokos
[10] Dr. Pártos Mihály (1878-1943)
ügyvéd, dr. Pártos Lóránd édesapja
[11] Galovits Artúr (1858-1914) unitárius
vallású királyi táblabíró, Galovits Viktor és Szily Jusztina gyermeke
[12] Viola János, idősebb (1845-1931)
római katolikus vallású földműves, dédapám, Viola Pál (1857-1933) legidősebb
bátyja
[13] Karay Ambrus (1886-1969) református
vallású állami elemi iskolai tanító, az iskola első igazgatója
[14] MNL PML IV. 415. b III. iskolai
ügyek 97. doboz 7417/1913 iktatószámú iratcsomó 4421/1913 számú irat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése