fuleric: Az ócsai temető legmagasabb katolikus síremlékének története

A temető legmagasabb pontján lévő kápolna mellett állva a vasút felé nézve feltűnik egy magányosan álló síremlék, az ifjú Kégl Györgyé. Hányattatott sorsú sír, nem igen gondozzák, a borostyán is rendszeresen be-beborítja. Mérete és gyönyörű mintázata is arról árulkodik, hogy egy gazdag család tagját rejti a föld alatta.

A sír felirata (saját fénykép)

A Kégl-család a XIX. század elejétől bérelt 6 000 hold földet Alsópakony-pusztán. Az első itt gazdálkodó családtagok Kégl János és Kégl György (1792-1869) testvérek voltak. Utóbbitól aztán fia, Kégl István (1823-1908) vette át a gazdaság irányítását. István a fóti orvos leányát, Mátray Szerafint vette feleségül. A házaspárnak három lánya és két fia született.

Kégl György születési bejegyzése az alsónémedi római katolikus anyaegyházközség anyakönyvében (forrás: familysearch.org)

Történetünk főszereplője, Kégl György 1870. június 6-án született Alsópakonyon. Az elemi tanulmányait vélhetően otthon, magántanulóként végezte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba[1] járt. Katonaként a magyar királyi 3. honvédhuszárezredtől szerelt le, s lett tartalékos hadnagya. Apjával együtt gazdálkodott, különösen, miután bátyja élete tragikus véget ért – öngyilkos lett.

Kégl György VI. osztályos gimnazista évvégi eredménye az esztergomi bencéseknél az 1886/7-es tanévben (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

1897. december 7-án az ifjú Kégl kilovagolt az alsópakonyi pusztára és észrevette, hogy egy orvvadász tőröket helyez el, hogy fácánra vadászhasson. Erre rákiáltott Kégl, mire az futásnak eredt. A földesúr utolérte, majd megfordult, hogy segítséget hozzon a majorból. A vadorzó azonban hátulról lelőtte és ő leesett a lováról. Mikor a majorságbeliek meglátták, hogy az ifjú nélkül érkezik haza a ló, egyből Kégl keresésére indultak, akit erősen vérző állapotban találtak meg. Hazavitték, azonban másnap este elhunyt. Annyi ereje még volt Kéglnek, hogy elmondta, mi történt vele, így még aznap elkapták a gyilkost, Juhász Józsefet, aki az egyik szomszédos tanyán lakott. Kégl Györgyöt 10-én temették el az ócsai temetőben.

A Pesti Napló is beszámolt a halálesetről (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

Ifjabb Kégl György gyászjelentése (forrás: OSZK)

A síremlék (forrás: saját fénykép)

A síroszlop (forrás: saját fénykép)

A családfő szeretett fiának egy emlékkövet is állíttatott a tragédia helyszínén 1898 nyarán[2]. Sajnos, hogy jelenleg megtalálható-e valahol az emlékkő, nem találtam választ...