Történt, hogy 1869.
június 23-án szerdán Szabó Józsefné Horváth Rozália bugyi lakos malacai
elszabadultak és a szomszédos Somogyi Márton kertjébe mentek. Ezt azonban az
asszony csak akkor vette észre, amikor a gazda a malacokat elhajtva a
földjéről, hangosan ismételgetve így káromkodott: „Basszon a gazdája
Istenét, azt a büdös kurva istent a gazdasszonyodnak!” Ezt hallva Szabóné
felszólította Somogyit, hogy ne kurvázza őt, mert a malacokat nem szándékosan
engedte ki, hanem azok elszöktek. Erre Somogyi rákiáltott, hogy „kurva
Istened, agyonütlek a malacaiddal együtt!”. Erre azt válaszolta a sértett,
hogy „szúrjon hát, ha mer!” Ekkor a feldühödött Somogyi a nála lévő
favillával a konyhában megütötte és meglökte Szabónét. Mivel csak három hete
kelt ki a gyermekágyból az asszony, az ijedtségtől olyan beteg lett, hogy „az
orvos úr piócákat is rakott rám”. A konfliktusnak szemtanúja volt öreg
Seregélyné[1] és Császár Sára is. Ezért
azt kérte a szolgabírótól Szabóné, hogy büntessék meg Somogyit, valamint számára
10 forint fájdalom- és időmulasztási díjat fizessen ki, valamint rendezze az
orvosi költséget is.
Szabóné ugyanis 25-én pénteken ugyanis felkereste a falu orvosát, Sámuel Lipótot, aki látleletet vett az asszony sérüléseiről. Eszerint „mélyebb lélegzésnél az alsó jobb borda elejétől visszafelé menő fájdalomról, egy felületes könnyebb bordahártya-gyulladás észlelhető, mely is piócázás és patikai kenőcs alkalmazásával négy nap alatt gyógyítható.” A levéltári iratok szerint a látlelet kiállításáért 2 forintot, a piócáért 40 krajcárt, a kenőcsért pedig 56 krajcárt számolt fel Sámuel.
A peres ügy vádlottja az
50 éves, református vallású Somogyi Márton volt, nős, két gyermek apja,
helybeli születésű földész, aki korábban büntetve nem volt. Védelmében előadta,
hogy a kérdéses napon éppen szénát hordott haza, mikor meglátta Szabóné
malacait a kertjében. Nagyon megharagudott, mert már többször is kárt okoztak a
malacok a kertjében. Erre visszahajtotta a disznókat és mondta Szabónénak, hogy
csukja be azokat, nehogy kárt tegyenek még egyszer. Erre Szabóné egy
kaszakéssel odalépett hozzá és meg akarta vágni, mire Somogyi a nála lévő
favillát önvédelemből maga elé tartotta, de az asszonyt nem bántotta.
Császár Sára 33 éves
református hajadon nő tanúvallomásában előadta, hogy épp Szabóné konyhájában
font, mikor Somogyi nagy istenkáromlással hajtotta vissza a malacokat és bejött
a konyhába és a nála lévő favillával egy párszor megütötte Szabónét, aki erre
egy kaszakést kapott fel, mire az inzultus abbamaradt.
Özvegy Cseke Jánosné Deli
Erzsébet a harmadik házban lakott Szabónétól, az udvaron dolgozott, mikor
meghallotta a káromkodást és megismerte Somogyi hangját, mikor ezt mondta: „Baszom
a büdös kurva Istenedet!” Ekkor látta, hogy Szabóné hajadon fővel és
sivalkodva szalad a házába és odakiáltja neki, „Nézze kegyelmed, Somogyi
hogy veszekszik.” A szomszéd Somogyit azonban nem látta egy házfal miatt,
így azt sem látta, hogy a férfi megütötte volna a nőt, csak a kiabálásból és
Szabóné későbbi elmondásából következtetett erre.
Június 26-án szombaton
Szabó Józsefné Horváth Rozália bugyi lakos bement Alsónémedin Balla Kálmán
pesti járási csendbiztos irodájába, hogy panaszt tegyen az ügy miatt. 30-án Konkoly
József szolgabíró a kihallgatási jegyzőkönyv és a tanúvallomások alapján
Somogyi Mártont bűnösnek találta könnyű testi sértés ügyben. A pénzbírságok
(fájdalomdíj és orvosi költségek) kiszabása mellett a 48 órás fogságtól
eltekintett a szolgabíró, mert – aratás lévén – „a vádlott a fogság idő
kitöltésével anyagilag több kárt is szenvedhetne”. Meghagyta azonban, hogyha a
fájdalomdíjat nem fizeti meg Somogyi, akkor „5 forint után 24 órai fogságot
elszenvedni köteles”.
1870. március 26-án egy
elismervénnyel vette át a sértett a 10 forintos fájdalomdíjat Balla Kálmántól,
amit Somogyi Márton fizetett be, így az ügy lezárult.
Apró érdekesség, hogy Somogyi
Mártonról egy 1888-as levéltári aktában találunk leíró adatokat. 1888-ban
ugyanis 6 hónap és egy nap időtartamú börtönbüntetésre ítélték hamis eskü (vélhetően
hamis tanúzás) miatt. A fogolytörzskönyv
szerint ekkor, 19 évvel a peres ügye után 160 cm magas, gyenge testalkatú,
hosszú és barna arcú, ősz hajú, bajuszú és szemöldökű, alacsony homlokú, barnás
szemű, rendes orrú és szájú, hiányos fogsorú és kerek állú volt.
Forrás: HU-MNL-PVL IV.
297.d. – Pesti járás alsódabasi kerületének (Konkoly József főszolgabíró)
iratai - Fenyítő iratok. 308/1869. 68. folio
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése