Szánthó Géza egy lelkészdinasztia sarjaként látta meg a napvilágot Bugyin 1875. június 5-én. Szánthó Ödön (1837-1886) helyi református lelkész és Vörös Julianna (1855-1908) gyermekeként. Szánthó Pál (1812-1870) volt bugyi lelkész unokájaként és Szánthó István (1748-1828) ugyancsak volt bugyi lelkész dédunokájaként predesztinálva volt a lelkipásztori pályára a kis Géza.
Apró megjegyzés, hogy a Szánthó család 103 évig folyamatosan, több generáción keresztül lelkészként szolgálta a bugyi református egyházközséget, a család nevét utca is őrizte a II. világháború előtt a faluban.
 |
| Szánthó Géza portréfotója (forrás: rakoscsaba.hu) |
Középiskolai tanulmányait a nagykőrösi református főgimnázium végezte 1885 és 1893 között, itt is érettségizett. Végig gyenge és közepes tanuló volt, vallástanból, énekből, mértanból és szabadkézi rajzból szerzett csupán jobb jegyeket. Teológiai tanulmányai után Tápiószelére került.
 |
| A nagykőrösi református gimnázium nyolcadik osztályos tanulóinak év végi jegyei 1893-ban, közte Szánthó Gézáéval (forrás: a gimnázium évkönyve, ADT) |
Az ifjú lelkészt Tápiószeléről 1903. szeptember 13-án választotta meg a rákoscsabai gyülekezet[1] 28. papjának, ahol egy életveszélyes és lebontásra ítélt templom várta, amit már a XVII. század első évtizedeitől használtak. Szánthó Gézára várt a feladat, hogy új templomot építsen. A régi templomot gyorsan lebontották és 1904-ben már el is kezdődött az új templom építése. Az épület tervezője Strasser Albert lett. A 350 férőhelyes, gótikus téglatemplomot – melynek belseje klasszicista stílusban épült – 1905. április 9-én szentelte fel Mády Lajos esperes[2] és ekkor iktatták be ünnepélyesen Szánthó Géza lelkipásztort is[3].
 |
| A templom egy korabeli képeslapon... (forrás: bedo.hu) |
 |
| ... és 2024-ben (forrás: saját fotó) |
Még Szántó érkezése lőtt, 1903. január 17-én alapította meg a rákoscsabai református dalárdát Ceglédi Antal másodtanító. A dalárda célja, hogy „nemzeti, vallási ünnepek és temetések alkalmával összhangzatos dalokat adjanak elő az énekkarok, ezáltal is ébren tartva bennük és hallgatóikban a hazafias érzést és a vallásos hitéletet.”[4]
 |
| A rákoscsabai református dalárda csoportképe (forrás: Budapesti Nap 2003. január 30-ai szám, ADT) |
A templom építésével egy időben, 1904-ben Szánthó Géza megalapította a Műkedvelők Egyesületét, melyben zenekör és a dalkör működött, ahol a fiatal lelkész karmesteri feladatot is vállalt. Ugyanebben az évben létrehozta a Rákoscsabai Társaskört, mivel betelepültként nem tudta elfogadni, hogy a helyiek nem élnek közösségi életet.[5]
1907-ben feleségül vette Csulak Margitot, dr. Csulak Lajos fővámházi főellenőr és Jakabházi Róza leányát. A házasságból több gyermek is született, ám később elvált a házaspár.
Közéleti tevékenysége rendkívül
aktív volt. Részt vett a községi képviselőtestület munkájában, 1908-ban ő is
lobbizott a főispánnál egy rákoscsabai patika alapításáért. Az 1912-ben
felállított helyi csendőrség sem alakulhatott volna meg Szánthó – és még más
helyi közéleti szereplők – buzgó tevékenysége nélkül.
Az egyházban is sok tisztséget vállalt – a pesti egyházmegye körlelkészeként, pénztárnokaként és tanácsbírájaként is dolgozott, de szabadidejében népdalokat is gyűjtött.
Helytörténeti, írói tevékenységet is végzett a lelkész, ugyanis 1912-ben megírta Rákoscsaba község – és benne természetesen az egyházközség – történetét.[6] A könyv előszavát nem más, mint dr. Lakatos Kálmán (1875-1938) rákoscsabai római katolikus esperes-plébános írta, aki nem csupán dicsérte a lelkész buzgalmát, hanem anyagi támogatókat is szerzett a nyomtatáshoz. A könyv elkészítésének évében alakult meg a Rákoscsabai Testgyakorlók Köre, amelynek első díszelnökei dr. Lakatos Kálmán és Szánthó Géza voltak.[7]
A lelkész fia, ifjabb Szánthó Géza mindössze 12
évesen hunyt el 1923-ban, ami rendkívül megviselte az édesapát.
Szánthó Géza rákoscsabai lelkész 1933. augusztus 15-én hunyt el Budapesten gyomorfekély és szívkimerülés következtében; haláláig vezette nyáját. Három nappal később temették el Rákoscsabán.
.jpg) |
| Szánthó Géza halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi anyakönyvében (forrás: familysearch.org) |
Fiával közös sírja ma a péceli temetőben található[8].
 |
| Szántó Géza és ifjabb Szánthó Géza sírja a péceli református temetőben 2024-ben... (forrás: saját fotó) |
 |
| ... és a sír márványtáblája (forrás: saját fotó) |
Az utókor természetesen nem felejtette el őt. Az énekkar 1978-ban – alapításának 75. évfordulóján – vette fel a templomépítő lelkipásztor, Szánthó Géza nevét. 2000-ben pedig Szánthó kapta meg elsőként (posztumusz) az akkor alapított Rákoscsabáért díjat. Ma egy, a református templomhoz közeli utca és a 812. számú Csaba Vezér Cserkészcsapat kiscserkész raja viseli a nevét.
 |
| Szánthó Géza utcatáblája (forrás: saját fotó) |
 |
| A Szánthó Géza utcából látható a református templom is (forrás: saját fotó) |
A kutatásomhoz ezúton is köszönöm szépen Margit István gyülekezeti főgondnok segítségét a Péceli Református Egyházközségtől. Ugyancsak segítségemre volt az Arcanum Adatbázis; a családi adatok összeállítása nem sikerült volna a MACSE adatbázisa és a familysearch.org nélkül. Sajnos megkeresésemre a Rákoscsabai Református Egyházközség nem méltatott válaszra.
[1] Magyar Szó 1903. szeptember 20-ai szám 13. oldal (Lelkészválasztás)
[2] https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/110-eves-a-rakoscsabai-reformatus-templom/ (2023. október 5-ei letöltés)
[3] Reformátusok Lapja 2005. május 8-ai szám 5. oldal (A múlt század példája)
[4] Budapesti Nap 2003. január 30-ai szám 21. oldal (Rákoscsaba 100 esztendős dalárdája)
[5] https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/rakoscsaba-tortenetiro-lelkesze/ (2023. október 5-ei letöltés)
[6] A könyv címe: Rákoscsaba község leírása = régi és újkori ismertetése =
[7] https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/rakoscsaba-tortenetiro-lelkesze/ (2023. október 5-ei letöltés)
[8] B3-as parcella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése