 |
| A parádi Szent Antal gyógyszertár porcelántégelye Bélley Dezső patikus (1910-1914) idejéből (forrás: saját gyűjtemény) |
A Bélley család 1673. március 29-én nyert nemességet és birtokadományt I Lipót magyar királytól. Címerük leírása: kék mezőben lebegő könyöklő páncélos kar kardot tart; sisakdísz: a kar; takaró: kék-arany, vörös-ezüst.[1]
A család leszármazottja, Bélley Dezső 1871. október 19-én született a Fejér vármegyei Mányon, Bélley Dániel jegyző és Benedek Lujza gyermekeként, református családban.
 |
| Bélley Dezső születési bejegyzése a mányi református anyakönyvben (forrás: familysearch.org) |
Budapesten végezte el az egyetemet és lett okleveles gyógyszerész 1893-ban[2], majd alkalmazottként kezdett dolgozni. 1902-ben Budapesten, az I. kerület Attila körút 47. szám alatt lakott[3], amikor is pályázott az V. kerület Wahrmann (a mai XIII. kerületi Victor Hugo) utcában egy patikanyitásra, ám a tiszti főorvos azzal utasította el a kérelmét, hogy az veszélyeztetné a Lipót krt. 28. és a Külső Váczi út 74. alatti gyógyszertárak megélhetését[4].
1906-ban már biztosan a Nyitra vármegyei Sasváron lakott, ugyanis ekkor vette feleségül Budapesten Strobl Margitot, s költöztek a feleség otthonába, a VIII. kerület Bezerédj utca 13. szám alá[5]. A házasságkötésről megegyezési nyilatkozatot, egyfajta házassági szerződést is aláírtak[6].
 |
| Bélley Dezső és Strobl Margit házassági bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári anyakönyvben (forrás: familysearch.org) |
1909-ben – ekkor már rákosligeti lakosként – pályázott egy önálló személyjogú gyógyszertár alapítására, amit a belügyminiszter 1910-ben engedélyezett[7]. 1909-ig vélhetően Rákosligeten dolgozott, ahol Géza testvére volt a vezetőjegyző. A parádi patikát 1910 júniusában nyitott meg Bélley „Páduai Szent Antalhoz” címmel[8]. Így joggal tekinthetjük Bélley Dezsőt az önálló parádi gyógyszertár alapítójaként. Parádon ugyanis már 1853 óta létezett patika, csak míg 1869-ig az egyik gyöngyösi gyógyszertár fiókpatikájaként, majd 1869-től, mint a verpeléti Vörös kereszt anyagyógyszertárhoz tartozó idényfiók-gyógyszertára. A parádi fiókpatika utolsó tulajdonosa Rhédey Endre volt, akinek 1910 után megmaradt a verpeléti anyapatikája, immár fiókgyógyszertár nélkül.[9]
 |
| A Belügyi Közlönyben is megjelent a gyógyszertárnyitás engedélyezése (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár) |
Bélley Dezső azonban nem élvezhette sokáig a személyijogú gyógyszertárát, ugyanis 1914-ben elhunyt. A parádi anyakönyvekben nem található meg a halotti bejegyzése, azonban két bizonyíték is van halálára a bejegyezés megtalálásáig. Egyrészt az 1915-ös szakkiadványban már az örökösei vannak feltüntetve tulajdonosként a parádi gyógyszertárban (a kezelő Ács Mihály gyógyszerész volt)[10], másrészt a Kempelen-féle családtörténeti könyvben 1914 szerepel halálozási évként[11]. Az özvegy a parádi patikát 1919-ben adta el végül Tóth Pál gyógyszerésznek[12], aki 1925-ben fiókpatikát nyitott a szomszédos Recsken és az 1950-es államosításig volt a parádiak gyógyszerésze.
 |
| A parádi gyógyszertár jelenlegi épülete (saját fotó) |
Így gyógyszertári gyűjteményem egyik darabjának készítési idejét elég pontosan meg lehet határozni. A 60 milliméter magas, 35 milliméter átmérőjű kis porcelántégelyben vélhetően valamilyen nőknek szóló szépségkrémet forgalmazott Créme Eau de Cologne névvel. A tégely gyártójának neve is olvasható, Fodor K(álmán) Budapest, aki gyógyszertárak számára kis papírdobozokat is gyártott.
 |
| A tégely és a jelenlegi patika (saját fotó) |
[1] Kempelen Béla: Magyar nemes családok XI. kötet Vaál-Zsyska, Pótlék és függelék (1932) Bélley szószedet
[2] A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1892-1893 132. oldal
[3] A Gyógyszerész 1902. április 15-ei szám 389. oldal (Gyógyszertári mozgalmak Budapesten)
[4] Fővárosi Közlöny 1902. április 15-ei szám 512. oldal
[5] Budapest VIII. kerületi polgári házassági anyakönyv 1906/769. bejegyzés
[6] HU BFL - VII.203 - 1906 - 0877
[7] Belügyi Közlöny 1910. április 3-ai szám 82. oldal
[8] A Gyógyszerész 1910. július 1-jei szám 100. oldal (Gyógyszertár-megnyitások)
[9] Gyógyszerészek zsebnaptára az 1911-ik évre (1910) 129. és 144. oldalak
[10] Gyógyszerészek zsebnaptára az 1915-ik évre (1914) 159. oldalak
[11] Kempelen Béla: Magyar nemes családok XI. kötet Vaál-Zsyska, Pótlék és függelék (1932) Bélley szószedet
[12] Belügyi Közlöny 1919. április 27-ei szám 826. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése