1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet, melyet később Egyetemes Postaegyesületnek „kereszteltek” át. A 22 alapító ország között volt a Magyar Királyság is.
Ebből az alkalomból bemutatom helytörténeti gyűjteményem, postákat ábrázoló lapjait az alábbi településekről: Alsónémedi, Alsónémedi-Gyálpuszta, Bugyi, Lajosmizse, Örkény, Örkénytábor és Taksony.
Isten éltesse a postásokat!
Alsónémedi
1882. március 1-én nyílt Alsónémedin posta, Felsőpakony és Felsőrádapuszta tartozott a kézbesítési területébe. A lap érdekessége, hogy a némedi patikalapító két gyermeke is aláírta a lapot, így Geiger Kálmán is (jobb felül), a híres Mecseki itóka későbbi "kifejlesztője".
Alsónémedi-Gyálpuszta
Az 1889-ben megnyitott Budapest-Lajosmizse
vasútvonal egyik állomása volt az Alsónémedihez tartozó Gyálpuszta. Az 1913-as
feladású képeslapot Kosztka Gyula állomáselöljáró és egyben postamester küldte,
bővebben ITT írtam a lapról.
Bugyi
A bugyi posta sok-sok évig a római katolikus templom melletti elemi iskola szomszédja volt. Tudtad, hogy az első bugyi postamester a helyi református lelkész volt? ITT olvashatsz róla bővebben.
Lajosmizse
A mai Lajosmizse központi részén ad helyet a helytörténeti kiállításnak a volt Földeáki csárda. A csárda neve az Árpád korban ugyanitt fekvő, de a tatárjáráskor elpusztult Földeák nevű település emlékét őrizte meg. Ezen épület helyén állott egykor az első csárdaépület, ami az 1700-as évek végén már postakocsi-állomásként is szolgált. A Buda és Szeged közt közlekedő postajárat hajtói és utasai számára biztosított pihenőt és ételt-italt. A közeli Posta-tó neve a postajárat emlékét őrzi máig. 1827-ben a terület gazdája – Jászberény városa – úgy határozott, hogy a régi rozzant csárdaépületet lebontatja, és helyére új, jóval nagyobb épületet emeltet. A csárdát fel is építették, bérlők működtették. Egyik helyiségében volt a pusztabírói hivatal, másikban a postaállomás, a többi pedig boltként és italmérő helyként működött. A II. világháború után községháza, majd nagyközségi tanácsháza lett, végül városházaként szolgált 2003-ig, míg az új városháza fel nem épült.
Örkény
Érdekesség, hogy a Sánta
család tagjai sok-sok évtizedig postamesterként szolgálták Örkényt még a
kiegyezés előtti időben. A középső képeslapon Becze Sándor hentesüzlete látható a postától balra.
Örkénytábor
A mai Táborfalván működő katonai kiképzőközpontban is működött egy postahivatal. A képeslap 1937-es feladású.
Taksony
Egy fotólap a taksonyi postahivatalról, 1912-es feladással.
A képes- és fotólapok a saját gyűjteményemből láthatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése