1908. május 24-e egy különleges vasárnap volt a főváros életében. Mintegy tíz évnyi huzavona után végre felavatták Vörösmarty Mihály első budapesti szobrát az akkori Gizella (ma: Vörösmarty) téren. Az avatáson főméltóságok, képviselők, tudósok, művészek, iskolás diákok mellett ott volt a költő veje, Széll Kálmán, Wekerle Sándor miniszterelnök és Andrássy Gyula belügyminiszter is, a királyi családot József főherceg képviselte. A leleplezési ünnep alkalmára a tér pompás díszbe öltözött. A Pesti Hírlap száma[1] szerint „a teret határoló épületekről nemzeti színű zászlók lengtek, az ablakokat szebbnél szebb drapériák díszítették. A park közepén elhelyezett, még lepellel körülvett szobor előtt arannyal szegélyezett pompás bíborbársonyból készült sátor állott, tetején a magyar koronát ábrázoló díszjelvénnyel”, ebben foglalt helyet a főherceg és felesége, Auguszta.
 |
| A Vörösmarty-szobor a leleplezés után (forrás: Arcanum Adatbázis, A Hét 1908. május 31-ei szám 1. oldal) |
.jpg) |
| A Vörösmarty-szobor leleplezésének vendégei I. (forrás: Arcanum Adatbázis, Uj Idők 1908. március 31-ei szám 481. oldal) |
 |
| A Vörösmarty-szobor leleplezésének vendégei II. (forrás: Arcanum Adatbázis, Uj Idők 1908. március 31-ei szám 481. oldal) |
De hogyan alakult a szobor előtörténete?
 |
| A budapesti Gizella tér 1900-ban Klösz György fotóján, még a szobor nélkül (forrás: fortepan.hu, képszám: 82143) |
A századfordulón a szobrokat még nem állami vagy települési pénzügyi támogatás mellett állították fel, hanem közadakozásból. Újságok, egyesületek gyűjtötték a pénzt egy-egy közterületi szoborra. A Vörösmarty-szobor avatását hosszú-hosszú folyamat előzte meg, hiszen a tervezés még 1896-ban, a millenium idején elkezdődött, hiszen az ünnepségek kapcsán egy szoboravatási láz lepte el az országot.
Több pályázat és pénzgyűjtő akció után végül csak egy évtizedre rá kezdett kézzelfogható formát ölteni a leendő alkotás. 1901-ben a Budapesti Hírlap rendszeresen közölte az adományozók névsorát, biztatva így többeket a nemes cél támogatására. Alsónémedin Csenki Imre, a református elmei iskola tanítója gyűjtött 32 korona 98 fillért[2].
 |
| Csenki Imre alsónémedi tanító diákjai körében (forrás: Alsónémedi Képeskönyve 92. oldal) |
 |
| Csenki Imre alsónémedi tanító gyűjtése (forrás: Budapesti Hírlap) |
Bugyin Kovács Kálmán községi jegyző állt a gyűjtés élére és 54 koronát kalapozott össze[3].
Kovács Kálmán bugyi jegyző gyűjtése (forrás: Budapesti Hírlap) 
Kovács Kálmán bugyi jegyző gyűjtése (forrás: Budapesti Hírlap)
Ócsán központi gyűjtést senki sem szervezett, de dr. Szűcs Zsigmond helyi ügyvéd 10 koronát küldött az újságnak[4].
 |
| Dr. Szűcs Zsigmond és felesége, Erdei Emma 1895 körül (forrás: https://kordajanos.tripod.com/) |
 |
| Dr. Szűcs Zsigmond ócsai ügyvéd adakozása (forrás: Budapesti Hírlap) |
A pályázati anyagokat a Művészet című szaklap 1902-ben hozta nyilvánosságra[5]. A pályázók körét szűkítették, így már csak Kallós Ede, Ligeti, Róna, Telcs Ede és Tóth István maradt versenyben[6]. A döntőbizottság végül Telcs Ede és Márkus Géza pályaművét hirdette ki győztesnek, akik aztán együtt dolgoztak Kallós Edével. A 23 tömbből álló haraszti mészkőtalapzatot Márkus Géza, a carrarai márványból készült monumentális, több mint három méter magas szoborcsoportot pedig Kallós mellett Telcs Ede készítette. A szabályzat szerint az első helyezett 3000, a második 2000, míg a harmadik helyezett 1000 korona díjazást kapott.
 |
| A Vörösmarty-szobor alkotói (forrás: Arcanum Adatbázis, A Hét 1908. május 24-ei szám 1. oldal) |
A szoborral kapcsolatban egy érdekes anekdota is szárnyra kapott. Eszerint még a közadakozás ideje alatt egy Liszkay János nevű koldus úgy döntött, a maga szerény eszközeivel ő is hozzájárul a szobor elkészültéhez; el is küldte édesanyjától örökölt ezüst húszkrajcárosát, népszerű nevén máriását a város elöljáróihoz. A városatyák végül úgy döntöttek, a különleges adományt beépítik a szobor talapzatába. Így is lett, s a pénzérme megfeketedve bár, de azóta is ott látható, ahova annak idején elhelyezték.
Szerény javaslatom tanítóknak, tanároknak: ha a fenti települések iskoláscsoportjai Budapesten kirándulnak és a belváros felé veszi az irányt, emlékezzenek meg a Vörösmarty téren, hogy a költő szobrához bizony elődeik is hozzájárultak. Így talán egy kicsit magukénak érzik majd!
 |
| A Vörösmarty-szobor 2022-ben (saját fénykép) |
 |
| A Vörösmarty-szobor közeli képe 2022-ben (saját fénykép) |
A kutatásomhoz az Arcanum Adatbázis nyújtott elévülhetetlen segítséget.
[1] Pesti Hírlap 1908. május 26-ai szám 8. oldal
[2] Budapesti Hírlap 1901. február 21-ei szám 4. oldal
[3] Budapesti Hírlap 1901. március 22-ei szám 5. oldal
[4] Budapesti Hírlap 1901. június 25-ei szám 3. oldal
[5] Művészet (1902) 5. száma 328-333. oldalak
[6] Építészeti szemle 1902. november 1-jei szám 301. oldal
