Végh-ág

A Végh-ág földrajzilag Alsónémedire és Ócsára, erre a Budapesttől 25 km-re délre található két településre "korlátozódott", legalább is, ami a XX. századot jelenti. A régmúltban - bizonyíthatóan - Kerepesről, Üllőről, Bugyiról, Ecserről, Felsődányról és a Felvidékről is színesítették a családfát az új házastársak.

Édesapám négy nagyszülője közül három Alsónémediről származott, egy pedig Ócsáról, azonban - mivel a két település közt gyakran voltak házasságkötések -, apai nagyszüleim távoli rokonok voltak két ágon is (nagyapám a saját apósának volt a harmadunokatestvére, igaz, anyai ágakon, melyeket anno nem tartottak annyira nyilván családon belül). Ugyanilyen rokoni házasságok tapasztalhatóak nagyapám családjában, akinek négy nagyszülője közül három volt Végh, s bizonyítottan rokonok voltak mindannyian.

Tervbe van véve a "klasszikus" Végh-családfa, -történet megrajzolása és megírása is, ez azonban egy hosszabb mű lesz, ugyanis a jelenben nagyon szerteágazó (is lehet) a lombkorona teteje.

Az alsónémedi régi temetőt 1970-ben bezárták, s a településtől távolabb egy újat nyitottak, ahol a területnövekedés nem okozhat akadályt. Így a régi sírokat nem kellett a lejárat után megváltani, így több alkalommal is tudtam fotókat készíteni őseim és rokonaik sírjairól. A legrégebbi ősi sírkő szépapám nagyapjáé:

Végh József (1773-1836) sírköve az alsónémedi régi temetőben

Az ősök között nagyon magas arányban voltak katolikusok, egy-egy református volt csupán - elsősorban feleségek -, akik megtörték a katolikus "egyeduralmat". A református elődök közül is kiemelkedik a Seregély család, akik a felvidéki Alsónyárosdról származnak, s 1715-ben kaptak nemességet III. Károly magyar királytól (1711-1740). Igazi, úgynevezett hétszilvafás nemesek voltak, azaz földbirtokot nem, csupán a címet kapták meg az uralkodótól; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a nemesi cím után 13 évvel már Alsónémedin írták össze Seregély Andrást (szépapám ükapját) a megyei adóösszeírásban. Az OSZK-ban volt szerencsém a kezembe venni és kijegyzetelni dr. Seregély György: A Seregély családok története c. könyvét, mely 2001-ben került kiadásra. Fiúágon egyébként napjainkban is élnek még Seregélyek Alsónémedin.

a Seregély család címere (1715)