2021. május 15., szombat

Gerl Árpád, az ócsai polgári iskola harmadik igazgatójának (1922-1924) élettörténete

Gerl Árpád 1888. június 18-án született Budapesten a VI. kerületben Skolmayer Mária (1856 – 1938. augusztus 3., Abony) gyermekeként. Árpád és testvérei (hat fiú, három lány) az anyakönyvek szerint mindannyian ismeretlen apától származtak, azonban 1912-ben a tízgyermekes édesanyjuk Abonyban házasságot kötött Gerl József iparossal (1846. február 28., Podgorje – 1915. október 20., Abony), így az összes gyermek születési bejegyzésénél utólag bírták, hogy a nevük Gerl-re változott. Azt nem tudhatjuk, hogy volt-e vérségi kapcsolat a gyermekek és Gerl József között.

Gerl Árpád szülei lakhelyén, Abonyban érettségizett. A tanítóképzőt Kiskunfélegyházán, majd a tanárképző főiskolát Budapesten végezte el 1912-ben. A felvidéki Somorján kapott előbb tanári, majd 1919-ben igazgatói állást. Az új csehszlovák államhatalom nem nézte jó szemmel magyar hazafias magatartását, ezért letartóztatták majd kiutasították az országból. A világháború a család életében mély nyomot hagyott. Hat fivére is bevonult, akik közül Gerl Béla a szerbiai Szabácsnál hősi halált halt (neve olvasható az abonyi hősi emlékművön), míg Gerl Henrik Szibériába került hadifogságba.[1]

Gerl Henrik 1915 júliusában esett orosz hadifogságba, mint a 29. honvéd gyalogezred géppuskás századának katonája. 1917-ben a forradalom után Moszkvába került, ahol 1922-ig egy lengyel asztalosnál dolgozott. Utána Tobolszkba költözött, ahol a főtéren egy asztalosműhelyt nyitott. 1932-ben el kellett innen menekülnie, mert a külföldieket letartóztatták, így került a szibériai Repaló faluba, ahol mindössze 2 000-en éltek. Ott épületasztalosként dolgozott, s elvett egy háromgyermekes özvegyasszonyt, akitől egy fia született 1933-ban. Tobolszki évei alatt kétszer is megpróbált hazajutni, azonban anyagi okok miatt ez nem sikerült. 1930-ban testvére a külügyminisztériumon keresztül pénzt küldött neki útiköltségre, de a pénz nem jutott el hozzá, ötévi kalandozás után a boríték visszaérkezett a külügybe. Henrik végül 1939 március elején érkezett haza Budapestre. Négy napig a Fertőtlenítő Intézetben tartották egészségügyi megfigyelésre, majd utána testvére, Gerl Péter Kerekes utcai lakásába költözött. Felesége és közös gyermekük a Szovjetunióban maradt[2]. A több mint húsz évnyi „hadifogságról” több napilap is beszámolt, országos szenzációként tálalva a hírt.

Visszatérve Árpádra, a felvidéki kiutasítás után Ócsán kapott igazgató állást a polgári iskolában, miután elődjét, Rákosi Zoltánt Újpestre helyezték. Az iskola állapotok sajnos nem javultak a kezdetek óta. „Még mindig nagy, de nagyon sok akadállyal kell megküzdeni a tanári testületnek, melyben a községtől teljesen elhagyatva, csak a vallás- és közoktatásügyi Miniszter urnak iskolánkkal szemben már igen sokszor megnyilvánult végtelen jósága adja a minden akadállyal megküzdő, lankadatlan erőt.[3] Gerl Árpádhoz hasonlóan ugyancsak a Somorjáról menekült tanárnőt, Heinrich Irmát is Ócsára helyezte a miniszter 1922-ben (aki majd innen is ment nyugdíjba 1931-ben). Az 1923/24-es tanévben kezdett itt tanítani Schaffhauser József is, aki az utolsó igazgatója lesz majd az intézménynek. Gerl vezetése alatt az ócsai polgári iskola épületgondjai sajnos nem oldódtak meg, a tanuló ifjúság azonban már négyévfolyamosra növelte az iskolát. Utódja lett a vezető székben az ócsai születésű Szagri József, aki a legtovább töltötte be ezt a posztot.

1924-ben korábbi iskolájába, az abonyi állami polgári iskolába[4] került igazgatónak, aminek új épületét az előző évben adták át. Közéleti aktivitásának hála Abonyban képviselőtestületi taggá választották. Az abonyi polgári iskola 25. évfordulóján, 1926. május 24-én avatták fel az intézmény hősi halottainak emléktábláját, ami Sződy Szilárd szobrászművész alkotása. Wirker Ferenc festőművész alkotását, mely körbeöleli az emléktáblát, 1930. május 29-én leplezték le.[5] Zászlóanyának azt a Dulovits Árpádnét kérték fel az emlékmű avatásakor, akinek férje – miniszteri tanácsosként – az egyik legfőbb kormányzati támogatója volt az ócsai polgári iskola megszületésének is.[6] Az 1933 augusztusi gödöllői világjamboree-n ott voltak a 916. számú Abonyi Lajos cserkészcsapat tagjai is, Gerl Árpád vezetésével.[7]

A hazafias érzelme megkérdőjelezhetetlenek voltak, az országzászló-mozgalom akítv tagjának számított. 1935. május 26-án avatták fel azt a nemzeti zászlót a kocséri Kutyakaparó csárdánál, amit Gerl Árpád adományozott a községnek. 1939 májusában a felszabadított Felvidék településein sok helyütt volt ünnepélyes Országzászló-avatás. A zászlókat Gerl avatta fel négy csallóközi faluban is (Csütörtök, Nagymagyar, Doborgaz, Szentmihályfa) – utóbbi felesége korábbi lakóhelye volt[8].

az abonyi tanári kar 1940-ben, az ülő sorban balról a második (bocskaiban) Gerl Árpád (forrás: OPKM - iskolai évkönyv 1940/41-es tanévből 7. oldal)

az abonyi polgári iskola egy korabeli képeslapon (forrás: saját gyűjtemény)

A polgári (pontosabban 1946-tól már az új intézménytípusnak, az általános) iskolának az 1948-as államosításig igazgatója volt. Bár az államosítás szó ez esetben furcsán hangzik, mert az iskolát 1901-ben, mint községi polgári iskolát alapították, ám a fenntartás költségeit nem bírta a település, ezért 1903-ban államosították, s így működött tovább az intézmény. 1948-ban a kommunista államhatalom a meglévő általános iskolákba olvasztották be az egyházi elemi iskolákat. Ekkortól már nem nézték jó szemmel (és akkor finoman fogalmaztam) az olyan nemzetszerető, hazafi tanárokat, akik még a Horthy-rendszerben többször is jelét adták a nemzetszeretetüknek, s kiálltak a Nagy-Magyarország eszménye mellett. Gerl Árpád 1948 utáni sorsáról sajnos nincsen több információm.

Gerl Árpád 1965. február 26-án hunyt el Budapesten, tüdőgyulladás következtében.

Gerl Árpád halotti bejegyzése 1965-ből (forrás: familysearch.org)

A Farkasréti temetőben[9] helyezték örök nyugalomra, sírja ma is található.

Gerl Árpád és feleségének síremléke (forrás: saját fotó)

 

Az ócsai állami polgári fiú- és lányiskola igazgatóit bemutató korábbi írásaim az alábbi linkeken olvasható:

Rákosi Zoltán (1920-1921)

Beszterczey György (1921-1922)



[1] F. Szabó Géza: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára, Második körzet (1930) 75. oldal (forrás: hungaricana.hu)

[2] Az Est 1939. március 8-ai szám 11. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis)

[3] OSZK Az ócsai magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola értesítője az 1922-1923. iskolai évről (1923) 2. oldal

[4] az épületben ma a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola működik

[5] MNL PML VI. 501. h C fond 3. doboz Az abonyi magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola XXX. értesítője 1930/31. iskola év, belső ív

[6] Nemzeti Ujsag 1926. június 2-ai szám 7. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis)

[7] MNL PML VI. 501. h C fond 3. doboz Az abonyi magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola értesítője 1933/34. iskola év 11. oldal

[9] sírhely száma: 14/0/1/160

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése