Röviden, mert a képviselőtestület nem támogatta.
A belügyminiszter 68800/1920 számú rendelete alapján a megyei alispán kiadta a 37791/1920 számú alispáni rendeletét a mozgófénykép-üzemeknek engedélyezéséről. Erről tárgyalt az alsónémedi képviselőtestület 1921. január 14-én, az 5. napirendi pontban. A képviselőtestületi határozat megállapította, hogy több okból sem szeretnének a faluban egy mozit működtetni. Nincs megfelelő épület, s a jelenlegi helyzetben nincs rá mód, hogy építsenek egyet; a faluban néha megjelenő vándormozgószínházaknak nincsen nagy látogatottsága, tehát ha létesülne egy állandó mozi is, akkor sem gazdálkodná ki a fenntartás költségeit.[1]
Egy hónappal később, február 16-án azonban már nem általánosságban kellett döntenie a képviselőtestületnek. Egy magánszemély, Drugasitz Miklós (1879 Alsónémedi – 1956 Budapest) vendéglős folyamodott engedélyhez, hogy mozit nyisson Alsónémedin. A képviselőtestület a kérést elutasította, „mivel nem látja szükségesnek a községben a mozi felállítását, különösen azért, hogy a mostani mozi filmeknek nagy része olyan, hogy az a fiatalság erkölcsi fejlődésére rossz hatással lenne.”[2]
De milyen filmek is mentek a magyar mozikban 1920-21-ben? Elsősorban: némafilmek. Például a nagysikerű német Gólem, de több Buster Keaton- és Charlie Chaplin-filmet is ekkor mutattak be. A magyar alkotások közt találjuk a később világhírű Korda Sándor rendezte A 111-es-t, vagy olyan filmcímeket is, melyek valóban ijesztőnek hathattak: Az ördög hegedűse, Árnyék a sátoron, A levágott kéz.
 |
| A Gólem című német némafilm 1920-as plakátja (forrás: wikipedia.hu) |
Lehetséges, hogy az alsónémedi vezetők csak hallomások, filmcímek alapján voltak ilyen ellenségesek egy leendő mozival szemben. A döntésük évekre visszavetette a lehetőségét, hogy a némediek falujukban juthassanak állandó moziélményhez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése