Deutsch Jakab 1822 körül született Aszódon. Mivel az izraelita anyakönyveket csak 1850-től vezetik – és Aszódon nem maradtak fenn a korábbi összeírások – a pontos születési dátumát és szülei nevét nem ismerjük.
1846. március 20-án elég jó-ra vizsgázott sebészetből, május 22-én azonban szülészetből felfüggesztetett. Június 4-én elégséges-re javította érdemjegyét, így polgári sebésszé és szülésszé avatták a pesti egyetemen.[1]
Deutsch Jakab diplomeszerzési bejegyzése (forrás: SE Központi Levéltár) |
A már említett anyakönyvezési hiányosságok miatt esküvőkötésének pontos idejét és helyét nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy az ócsai születésű Steiner Eleonórát (1826-1892) vezette oltár elé. A további életrajzi adatokra a már bővebb adattartalmú, alsódabasi anyakönyvekben bukkanhatunk.
1850. november 3-án született első gyermekük, Deutsch Lujza Alsódabason. Mivel 1864-ig hét gyermekük született a településen, így valószínű, hogy itt is dolgozott orvosként Deutsch doktor. 1868-ban már Monoron született legkisebb gyermekük, Bernát. Első gyermekük esküvőjére (1870) – mint ahogyan szinte valamennyiüknél – már Ócsán került sor. Hogy miért költözött a család Ócsára, nem tudjuk: talán, hogy közelebb legyenek a doktor özvegy anyósához, esetleg szakmai/karrier szempontok játszottak szerepet?! Így kijelenthető, hogy 1868 és 1870 között már biztos, hogy Ócsán praktizált polgári sebészként és községi orvosként. Így egyetlen egészségügyi szakemberként dolgozott a faluban az 1872/73-as kolerajárvány idején.
Az utolsó, középkorias formát
öltő kolerajárvány az 1872/73-as volt (~450 ezer beteg, 190 ezer halott a
Magyar Királyságban). A mai időkhöz hasonlóan akkor is egy pandémiás hullám
söpört végig a világon. A járvány országos kitörésének időpontja 1872. szeptember 14-re datálható. Pest
megyében 1872. október 29-én jelentettek egy alsódabasi férfi napszámos
megbetegedését. Összességében elmondható,
hogy 1872-ben a kolera csak ízelítőt adott, mind az országban, mind Pest
megyében. 1872-ben a megyében 47 községben 617 fő betegedett meg, ebből 260-an
haltak meg. A tél beálltával a járvány alábbhagyott, de 1873 nyarán a
korábbinál jóval súlyosabb formában pusztított a megyében és az országban
egyaránt.
|
Kolerában elhunyt ócsaiak az alsónémedi római katolikus halotti anyakönyvben 1873 augusztusában (forrás: familysearch.org) |
A XIX. században az „epés
hányásként” is ismert kolera áldozatainak száma elérte az egymilliót. A
betegséggel szemben csak 1892-re sikerült eredményesen felvenni a küzdelmet.
Ekkor már elrendelték a közterületek takarítását, ajánlották a tiszta víz
fogyasztását, a betegeket pedig ideiglenes kórházakban helyezték el. A korabeli élclapokban megjelentek vicces jelenetek, versek is a koleráról:
Szatírikus vers a kolera "ellenszeréről" a Bolond Miksa 1872-es számában (forrás: Arcanum Adatbázis) |
Szatírikus pillanatkép a koleráról a Bolond Miksa 1873-as számában (forrás: Arcanum Adatbázis) |
A falu egészségügyi helyzete a Magyar korona gyógyszertár 1886-os felállításával javult érdemben, már nem a „közeli” Soroksárról kellett beszerezni a gyógyszereket.
Deutsch doktor felesége, Steiner Elenonóra 1892. december 12-én hunyt el Ócsán, ott is temették el.
Deutsch Jakabné síremléke (forrás: saját fotó) |
Deutsch Jakabné síremléke (forrás: saját fotó) |
Deutsch
Jakab négy és fél évvel élte túl feleségét, 1897. április 11-én hunyt el Ócsán
szívhüdésben, azaz hirtelen szívmegállásban. A helyi izraelita temetőben
helyezték örök nyugalomra, felesége mellé. Mindkettőjük sírja ma is látható.
Dr. Deutsch Jakab síremléke (forrás: saját fotó) |
Dr. Deutsch Jakab síremléke (forrás: saját fotó) |
A kutatásomhoz segítséget
nyújtott az Arcanum
Adatbázis, a Semmelweis Egyetem Központi Levéltára, a családfa összeállítása pedig nem sikerült volna a MACSE adatbázisa és
a familysearch.org nélkül.
[1] HU-SEKL 1.f. Az
Orvostudományi Karon végzett hallgatók jegyzéke 3. kötet 336. oldal 1194.
bejegyzés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése