1889. május 25-én született
Bugyin, Feith Gyulaként. Szülei Feith Péter (1855-1922) és Feith Terézia
(1860-1944) földbirtokosok voltak. Édesanyja révén nagybátyja volt a
Rákospalotán elismerést szerzett Feith
Gábor. (Feith Gyula születésénél apró helytörténeti érdekesség, hogy Bugyi első két orvosa is megemlítendő. A bábaasszony ugyanis az első orvos, dr. Sámuel Lipót özvegye volt, míg a körülmetélést dr. Kohn József végezte; mindkettőjük sírköve megtalálható a bugyi izraelita temetőben.)
 |
| Feith Gyula születési bejegyzése az alsó sorban (forrás: familysearch.org) |
A szülők egy idő után kiadták bérbe bugyi földjeiket, s elköltöztek Újpestre, egy ötszobás házba. Újpesten Feith Péter egy vasüzletet nyitott, amit később a veje kapott meg, hozományként. Az üzletnek helyt adó Árpád út 163. alatti ház már régen nincs meg, helyén tízemeletes lakóházat építettek. A szülők kóser háztartást vezettek, a nagyobb ünnepeket megtartották (mint a Pészahot), vallásos család voltak. A neológ irányzathoz tartozóként azonban az öltözködésben nem követte a zsidó hagyományokat.
Feith Gyula a négyosztályos elemi után a rákospalotai Wágner Manó magániskolában[1] folytatta tanulmányait 1900 szeptemberében. Odajártak az úri gyerekek, akik nem akartak tanulni, Gyula is kissé bohém volt. Később Rákosi Szidi híres színiiskolájában[2] tanult.
1913 júliusában[3], vagy a korabeli újságok szerint már június elsején színpadra léphetett. Ezen a vasárnap ugyanis a Király utca 71. szám alatti Király-Színházban adták elő „Az elvált asszony” című darabot. A tudósítás szerint Földvári derekasan megállta a helyét.[4]
 |
| Feith Gyula első fellépése színészként, Földvári művésznéven (forrás: Arcanum Adatbázis) |
A kezdődő színészkarriert azonban félbeszakította az első világháború. Feith Gyula az itáliai hadszíntérre került, számos kitüntetést kapott.
 |
| Feith Gyula az olasz fronton (forrás: centropa.org) |
A háború után – ellenállva a családi nyomásnak – nem nősült meg, hanem színésznek állt. Megtehette, hisz egy gazdag családnak volt az egyetlen fia, így nem kellett pénzt keresnie. Segédszínészként körbejárta az országot, az előadásokra díszleteket is festett, tehetsége volt a rajzoláshoz. Szépen énekelt, zongorázott. Felvette a Földvári Gyula művésznevet. A családi elbeszélés szerint Páger Antallal és Honthy Hannával is fellépett egy színpadon, de erre bizonyítékot még nem találtam. Feith édesanyja mindig nagy csomagot küldött a fiának, és az egész színtársulat abból élt. A család azonban szégyennek érezte, hogy fiuk nem választott „rendes” foglalkozást magának, ezért felszólították, hogy hagyja abba a színészkedést, különben nem támogatják tovább anyagilag. Ezután felhagyott a színészettel, s fél évig egy lakatosmesternél inaskodott
A szülők röviddel ezután
összehozták egy kiszemelt lánnyal, a 15 évvel fiatalabb Bak Ilonával. Az
esküvőt 1922. szeptember 7-én tartották Budapesten, amikorra már gyárigazgató
szerepelt a neve mellett.[5]
 |
| Feith Gyula és Bak Ilona polgári házassági bejegyzése (forrás: familysearch.org) |
 |
Feith Gyula és Bak Ilona esküvői képe (forrás: centropa.org) |
Hozományként ugyanis egy lakatosgyárat kapott Feith a ferencvárosi Angyal utcában. Mivel nem értett az üzlethez, így az hamarosan csődbe ment. Az esküvőre a szüleitől egy konyhafelszerelési üzletet is kapott Újpesten, azt a nagy gazdasági világválság vitte el 1929-ben. 1924-ben megszületett Péter fiuk, 1927-ben pedig leányuk, Mária. A ’30-as években szerszámkészítőként dolgozott Feith Gyula, s aranyműveseknek készített szerszámokat. 1940 körül az örökségéből egy házat eladott (apjától tíznél több rákospalotai házat örökölt), hogy egy ismerősével megnyithassák üzemüket, ami zománcos tűzhelyeket gyártott. A második világháború kirobbanása előtt egy házban laktak Feithék Ságvári Endréékkel. A zsidótörvények miatt az új gyárukat elvették a családtól.
 |
| Feith Gyula fényképe 1944-ből (forrás: centropa.org) |
1944-ben a gettóba, egy Dob utcai csillagos házba költözött a család, ott már velük lakott Feith apósa és anyósa is. A család egyetlen fiúgyermeke, Feith Péter munkaszolgálatosként megjárta Kassát és Erdélyt. Ezután visszajött Budapestre, de 1944 karácsonya előtt bevagonírozták a munkatáborosokat. Feith Péter vélhetően a mauthauseni haláltáborban hunyt el. Mivel Feith Gyula édesanyja nem költözött be Budapestre, így – a vidéki zsidósággal együtt – deportálták, s Auschwitzben ölték meg. Ugyancsak ott lelte halálát Feith Gyula húga, Erzsébet is, valamint annak férje és kisebbik fiuk.
 |
| Feith Péter, Gyula fia munkaszolgálatosként 1943-ban (forrás: centropa.org) |
1944/45-ben Feith Gyula a gettóban tudott maradni, azonban feleségét és lányát a nyugati határszélre hajtották gyalog, majd a szovjet csapatok bevonulása után jutottak csak haza, Budapestre. A kommunista időszakban államosították az újra beindított üzemét.
1956. július 13-án hunyt el Feith Gyula, tüdővizenyő következtében.
 |
| Feith Gyula halotti bejegyzése (forrás: familysearch.org) |
A Kozma utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra, apai nagyapja, Feith Ábrahám (1826-1890) mellé. Bak Ilona 1995-ben hunyt el, férje mellé temették, sírjuk ma is megtalálható.
 |
| Feith Gyula és felesége síremléke |
 |
| Feith Gyula családfája (saját kutatás) |
Feith Gyula élettörténetét a centropa.org oldalnak emlékező lánya, Földi Pálné Feith Mária elbeszéléséből rekonstruáltam (a fényképek is onnan valók - az utolsó saját fotó), de segítséget nyújtott az Arcanum Adatbázis is, a családfa összeállítása pedig nem sikerült volna a MACSE adatbázisa nélkül. Az anyakönyvek képeit a familysearch.org tette elérhetővé.
[1] Wágner Manó (1858–1929) fiúgimnáziuma volt Rákospalota első gimnáziuma, magániskolaként létesült 1892-ben, 1906-ban megkapta a jogosítványt állami érettségi bizonyítvány kiadására.
[2] a z 1892-ben alapított színészképzőben olyan nagyságok végeztek, mint Gózon Gyula, Honthy Hanna, Feleki Kamill vagy Fedás Sári
[3] Schöpflin Aladár: Színművészeti lexikon II. kötet 64. oldal (1929)
[4] Az Ujság 1913. június 3-ai szám 19. oldal
[5] BFL - VII.176.a - 1922 - 2039
