A bugyi távbeszélőközpont első ügyfelei 1913-ban

Bugyi községet 1913. május 28-án kapcsolták be a távbeszélő-hálózatba, alsódabasi közvetítőhivatallal.

A távbeszélőközpont megnyitásának híre a Budapesti Hírlap 1913. június 4-ei számában (forrás: Arcanum adatbázis)

Ekkor még akár fejből is lehetett tudni minden helyi telefonszámot, ugyanis csupán négy volt. A helyi távbeszélő-állomás megnyitásával a községi elöljáróság mellett vállalkozók is kaptak vonalat.

Az első, 1913-as telefonnévsor Bugyin (forrás: Hungaricana Adatbázis) 

 

 

Két telefonbirtokos egy 1910 körül kiadott képeslapon (forrás: saját gyűjtemény)

A szintén telefontulajdonos Löwy Antal üzlete egy 1907-ben feladott képeslapon (forrás: saját gyűjtemény)

Gerl Árpád, az ócsai polgári iskola harmadik igazgatójának (1922-1924) élettörténete

Gerl Árpád 1888. június 18-án született Budapesten a VI. kerületben Skolmayer Mária (1856 – 1938. augusztus 3., Abony) gyermekeként. Árpád és testvérei (hat fiú, három lány) az anyakönyvek szerint mindannyian ismeretlen apától származtak, azonban 1912-ben a tízgyermekes édesanyjuk Abonyban házasságot kötött Gerl József iparossal (1846. február 28., Podgorje – 1915. október 20., Abony), így az összes gyermek születési bejegyzésénél utólag bírták, hogy a nevük Gerl-re változott. Azt nem tudhatjuk, hogy volt-e vérségi kapcsolat a gyermekek és Gerl József között.

Gerl Árpád szülei lakhelyén, Abonyban érettségizett. A tanítóképzőt Kiskunfélegyházán, majd a tanárképző főiskolát Budapesten végezte el 1912-ben. A felvidéki Somorján kapott előbb tanári, majd 1919-ben igazgatói állást. Az új csehszlovák államhatalom nem nézte jó szemmel magyar hazafias magatartását, ezért letartóztatták majd kiutasították az országból. A világháború a család életében mély nyomot hagyott. Hat fivére is bevonult, akik közül Gerl Béla a szerbiai Szabácsnál hősi halált halt (neve olvasható az abonyi hősi emlékművön), míg Gerl Henrik Szibériába került hadifogságba.[1]

Gerl Henrik 1915 júliusában esett orosz hadifogságba, mint a 29. honvéd gyalogezred géppuskás századának katonája. 1917-ben a forradalom után Moszkvába került, ahol 1922-ig egy lengyel asztalosnál dolgozott. Utána Tobolszkba költözött, ahol a főtéren egy asztalosműhelyt nyitott. 1932-ben el kellett innen menekülnie, mert a külföldieket letartóztatták, így került a szibériai Repaló faluba, ahol mindössze 2 000-en éltek. Ott épületasztalosként dolgozott, s elvett egy háromgyermekes özvegyasszonyt, akitől egy fia született 1933-ban. Tobolszki évei alatt kétszer is megpróbált hazajutni, azonban anyagi okok miatt ez nem sikerült. 1930-ban testvére a külügyminisztériumon keresztül pénzt küldött neki útiköltségre, de a pénz nem jutott el hozzá, ötévi kalandozás után a boríték visszaérkezett a külügybe. Henrik végül 1939 március elején érkezett haza Budapestre. Négy napig a Fertőtlenítő Intézetben tartották egészségügyi megfigyelésre, majd utána testvére, Gerl Péter Kerekes utcai lakásába költözött. Felesége és közös gyermekük a Szovjetunióban maradt[2]. A több mint húsz évnyi „hadifogságról” több napilap is beszámolt, országos szenzációként tálalva a hírt.

Visszatérve Árpádra, a felvidéki kiutasítás után Ócsán kapott igazgató állást a polgári iskolában, miután elődjét, Rákosi Zoltánt Újpestre helyezték. Az iskola állapotok sajnos nem javultak a kezdetek óta. „Még mindig nagy, de nagyon sok akadállyal kell megküzdeni a tanári testületnek, melyben a községtől teljesen elhagyatva, csak a vallás- és közoktatásügyi Miniszter urnak iskolánkkal szemben már igen sokszor megnyilvánult végtelen jósága adja a minden akadállyal megküzdő, lankadatlan erőt.”[3] Gerl Árpádhoz hasonlóan ugyancsak a Somorjáról menekült tanárnőt, Heinrich Irmát is Ócsára helyezte a miniszter 1922-ben (aki majd innen is ment nyugdíjba 1931-ben). Az 1923/24-es tanévben kezdett itt tanítani Schaffhauser József is, aki az utolsó igazgatója lesz majd az intézménynek. Gerl vezetése alatt az ócsai polgári iskola épületgondjai sajnos nem oldódtak meg, a tanuló ifjúság azonban már négyévfolyamosra növelte az iskolát. Utódja lett a vezető székben az ócsai születésű Szagri József, aki a legtovább töltötte be ezt a posztot.

1924-ben korábbi iskolájába, az abonyi állami polgári iskolába[4] került igazgatónak, aminek új épületét az előző évben adták át. Közéleti aktivitásának hála Abonyban képviselőtestületi taggá választották. Az abonyi polgári iskola 25. évfordulóján, 1926. május 24-én avatták fel az intézmény hősi halottainak emléktábláját, ami Sződy Szilárd szobrászművész alkotása. Wirker Ferenc festőművész alkotását, mely körbeöleli az emléktáblát, 1930. május 29-én leplezték le.[5] Zászlóanyának azt a Dulovits Árpádnét kérték fel az emlékmű avatásakor, akinek férje – miniszteri tanácsosként – az egyik legfőbb kormányzati támogatója volt az ócsai polgári iskola megszületésének is.[6] Az 1933 augusztusi gödöllői világjamboree-n ott voltak a 916. számú Abonyi Lajos cserkészcsapat tagjai is, Gerl Árpád vezetésével.[7]

A hazafias érzelme megkérdőjelezhetetlenek voltak, az országzászló-mozgalom akítv tagjának számított. 1935. május 26-án avatták fel azt a nemzeti zászlót a kocséri Kutyakaparó csárdánál, amit Gerl Árpád adományozott a községnek. 1939 májusában a felszabadított Felvidék településein sok helyütt volt ünnepélyes Országzászló-avatás. A zászlókat Gerl avatta fel négy csallóközi faluban is (Csütörtök, Nagymagyar, Doborgaz, Szentmihályfa) – utóbbi felesége korábbi lakóhelye volt[8].

az abonyi tanári kar 1940-ben, az ülő sorban balról a második (bocskaiban) Gerl Árpád (forrás: OPKM - iskolai évkönyv 1940/41-es tanévből 7. oldal)

az abonyi polgári iskola egy korabeli képeslapon (forrás: saját gyűjtemény)

A polgári (pontosabban 1946-tól már az új intézménytípusnak, az általános) iskolának az 1948-as államosításig igazgatója volt. Bár az államosítás szó ez esetben furcsán hangzik, mert az iskolát 1901-ben, mint községi polgári iskolát alapították, ám a fenntartás költségeit nem bírta a település, ezért 1903-ban államosították, s így működött tovább az intézmény. 1948-ban a kommunista államhatalom a meglévő általános iskolákba olvasztották be az egyházi elemi iskolákat. Ekkortól már nem nézték jó szemmel (és akkor finoman fogalmaztam) az olyan nemzetszerető, hazafi tanárokat, akik még a Horthy-rendszerben többször is jelét adták a nemzetszeretetüknek, s kiálltak a Nagy-Magyarország eszménye mellett. Gerl Árpád 1948 utáni sorsáról sajnos nincsen több információm.

Gerl Árpád 1965. február 26-án hunyt el Budapesten, tüdőgyulladás következtében.

Gerl Árpád halotti bejegyzése 1965-ből (forrás: familysearch.org)

A Farkasréti temetőben[9] helyezték örök nyugalomra, sírja ma is található.

Gerl Árpád és feleségének síremléke (forrás: saját fotó)

 

Az ócsai állami polgári fiú- és lányiskola igazgatóit bemutató korábbi írásaim az alábbi linkeken olvasható:

Rákosi Zoltán (1920-1921)

Beszterczey György (1921-1922)

---

[1] F. Szabó Géza: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára, Második körzet (1930) 75. oldal (forrás: hungaricana.hu)

[2] Az Est 1939. március 8-ai szám 11. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis)

[3] OSZK Az ócsai magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola értesítője az 1922-1923. iskolai évről (1923) 2. oldal

[4] az épületben ma a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola működik

[5] MNL PML VI. 501. h C fond 3. doboz Az abonyi magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola XXX. értesítője 1930/31. iskola év, belső ív

[6] Nemzeti Ujsag 1926. június 2-ai szám 7. oldal (forrás: Arcanum Adatbázis)

[7] MNL PML VI. 501. h C fond 3. doboz Az abonyi magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola értesítője 1933/34. iskola év 11. oldal

[8] https://www.facebook.com/DHZMichalnaOstrove/posts/1684164048281887/ (2020.09.27-ei letöltés)

[9] sírhely száma: 14/0/1/160

Egy gyóni lány cselédkönyve, avagy egy érdekes dokumentum a munka ünnepén

A család- és helytörténeti kutatásban a személyi dokumentumoknak nagy jelentősége van. Információt adnak születésről, házasságról, munkahelyről.

Május 1-jén, a munka ünnepén bemutatom gyűjteményemből a gyóni születésű H. Opoczki Rozália 1930-ban, az alsódabasi járás szolgabírói hivatala által kiállított cselédkönyvét.

A fényképes "igazolványból" megtudhatjuk, hogy Rozália 1914-ben született Gyónon, evangélikus vallású családban. Édesapja H. Opoczki István, édesanyja Valentyik Teréz. Alacsony termetű, arca tojásdad, haja és szeme színe barna, orra rendes és az oltást is megkapta.

Cselédként első állomáshelye, Riedlmayer István műszaki tisztviselőnél volt a VIII. kerületben 1930. augusztus 4. és 1931. május 15. között. 1934-ig Budapesten szolgált, majd két pestszenterzsébeti munkahelye között az alsódabasi gyógyszerész nejénél dolgozott. 1937 nyarán mindössze egy hónapig cselédkedett Szentkirályi Béláné taksonyi állami tanítónőnél (kíváncsi vagyok, ma megengedhetné-e magának egy tanítónő, hogy cselédet/bejárónőt tartson).

A cselédkönyv az akkori havi fizetést is megemlíti (legtöbbször 20 pengő), aminek alacsony értékét jól mutatja, ha ismerjük a korabeli slágert: Havi 200 pengő fixszel, az ember könnyen viccel!

A dal itt meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=jBZnlq2Zg8g

Dr. Kővári László kiskunlacházi körorvos és Böhm Franciska esküvői táviratgyűjteménye

2021. április 29-én lehetett utoljára feladni táviratot Magyarországon, a Magyar Posta Zrt. 30-ával megszüntette ezt a szolgáltatását. Ezzel egy 174 éves történet ér véget. Ebből az alkalomból szeretném bemutatni egy kiskunlacházi körorvos táviratgyűjteményét, amit házasságkötése alkalmával kapott ő és felesége. Következzen a Kővári-Böhm házaspár rövid története.

Kővári László 1861. december 30-án született Steinwurtz Fülöp (1830-1910) könyvelő és Ascher Mária (1833-1897) gyermekeként Kecskeméten, izraelita családban. Diplomáját 1886. szeptember 27-én szerezte Budapesten. Kiskunlacházán 1888. április 28-ától dolgozott körorvosként, ellátási területéhez tartozott még Áporka, Majosháza és Pereg is.

Dr. Kővári László (forrás: saját gyűjtemény)

Egy személyes szál - gimnáziumba a kecskeméti kegyesrendiekhez járt, így mindketten ottani öregdiáknak vallhatjuk magunkat.

Kővári László piarista iskolai bizonyítványa 1875-ből (forrás: saját gyűjtemény)

Kővári László piarista iskolai értesítője az 1875/76-os tanévből, rajta a szülői láttamozás (forrás: saját gyűjtemény)

Kővári László piarista iskolai bizonyítványa 1876-ból (forrás: saját gyűjtemény)

1893. május 4-én feleségül vette Szabadszálláson a szintén zsidó vallású Böhm Franciskát (1875. december 18., Szabadszállás – 1927. február 14., Budapest), Böhm Mátyás földbirtokos és Goldner Netti leányát. Az esküvői bejegyzésüket tartalmazó anyakönyvi ívet sajnos megsemmisítették a történelem viharai, de egy árverésen sikerült megvennem egy „1893 május 4” feliratú albumot. Az igényes kötésű, aranyozott lapszélű kis kötetben két kis kártya jelezte, ez egy fiatal pár emlékkönyve. Benne a házasságkötésükhöz gratuláló táviratokat találunk, szám szerint 111-et. Jöttek a gratulációk – többek között – Bécsből, Budapestről, Tassról, Kiskunlacházáról, Kecskemétről.

Az eljegyzésről a Kecskemét című lap is hírt adott - bal alsó rész (forrás: Arcanum Adatbázis)

1894. június 25-én Kiskunlacházán megszületett fiuk, László (1894-1932), aki apja hivatását követte, röntgenorvos lett. Mária (1904-1986) leányuk is itt született 1901. február 4-én. 1909-ben a kecskeméti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely teleporvosa volt Kővári doktor, mint ahogyan megtaláljuk a Kiskunlaczházi V-ik Önsegélyező Szövetkezet alapítói között is 1912-ben. Az 1884-ben alapított kiskunlacházi izraelita hitközség hatosztályú elemi iskolájának iskolaszéki elnöki tisztjét is betöltötte.

 

Dr. Kővári László "névjegykártyája" (forrás: saját gyűjtemény)

A névjegykártya másik oldalán Kővári doktor által írt rövid üzenet 1898-ból (forrás: saját gyűjtemény)

Ifjabb Kővári László elemi népiskolai bizonyítványa a kiskunlacházi izraelita iskolából, rajta édesapja, dr. Kővári László, mint iskolaszéki elnök aláírásával (forrás: saját gyűjtemény)

1915. július 24-én felakasztotta magát, nem tudjuk mi vezetett a tragédiához.

A Kecskeméti Ujság is megírta dr. Kővári László halálhírét - bal oldali rész (forrás: Arcanum Adatbázis)

A kiskunlacházi izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, sírja ma is megtalálható.

Dr. Kővári László síremléke a kiskunlacházi zsidó temetőben (forrás: saját fotó)

Dr. Kővári László gyászjelentése (forrás: OSZK)

Ugyanebben a temetőben nyugszik fia és felesége is.

 

Balra a feleség, Böhm Franciska, jobbra fiuk, ifjabb dr. Kővári László síremléke a kiskunlacházi zsidó temetőben (forrás: saját fotó)

Dr. Kővári László közeli hozzátartozóinak családfája (saját kutatás alapján)